Rólunk
- Részletek
- Megjelent: 2018. november 28. szerda, 19:30
A kezdet El Toro visszaemlékezése szerint, a 20 éves jubileumi zaffaranchon:
"2018 október
20 éves a Parti Testvériség
Azt, hogy pontosan hogyan kezdődött csak igazán Vitéz tudná elmondani. Én a Parti testvériséggel 20 éve 1998 január közepén találkoztam, amikor Horváth Feri barátom, akit azóta a kalózok Vitéz-ként ismernek felhívott és invitált egy találkozóra az ő lakásukra. Megérkezésemkor már többen jelen voltak, akiket régről ismertem és volt, akit csak akkor. Ez volt Pintér László. Körbeültük az asztalt és Feri bemutatott, majd röviden elmondta, hogy miről is van szó. Jelesen arról, hogy alakulóban van egy tengerhajózó társaság és többek javaslatára engem is maguk között szeretnének tudni. A szót Pintér Laci vette át, aki elmesélte a Parti Testvériség rövid történetet a Chilei alapításról, a működő asztalokról szerte a világban, és azt, hogy őt a Padua-i Asztal jelölte ki a feladatra, hogy hozza el a testvériség eszméjét Magyarországra. Az olasz testvérek úgy gondolták, hogy a kommunista világtól megszabadult és felszabadult Magyarországon kezdeményezni kell és befogadni egy alakuló Magyar Asztalt a szabad világba. Erre legalkalmasabbnak egyik Testvérüket, Huszárt találták, egyrészt honi kötődése, másrészt elhivatottsága alapján. Ez a kinyilatkozás engem mélyen megérintett és szimpátiával töltött el. Elmondta, hogy unokatestvérén Pintér Attilán keresztül próbálkozott olyan hajós embereket összeverbuválni, akik alkalmasak lehetnek az alapításra. Ezzel eltekintve a hagyományoktól a kijelölt személyek úgy kerülnek a testvériségbe, hogy nem töltenek aspiráns időt, őket hamarosan felavatják. Elmondta azt is, hogy ők már hónapokkal megelőzően megkezdték a szervezést, sőt voltak egy közös hajózáson az Adrián, a vendégeket meghívták és az avatás időpontját kitűzték. Én úgy kerültem a képbe, hogy az egyik jelölt visszalépett. Felolvasta az Octalogo-t és feltette a kérdést, hogy érdekel-e a dolog. Gondolkodási időt kértem, mivel a bemutatkozásból kitűnt, hogy itt egy felelős döntést kell hozni. Akit felavatnak, az kap egy sorszámot, amit soha más nem kaphat meg, így örök életre feljegyződik a neve és személye. Ezen felül a Testvérré fogadás is komoly jelentőséggel bír, hisz akit felavatnak, azt el kell fogadni minden jó és minden rossz tulajdonságával együtt, nem szerzett barátnak, hanem valóságosan Testvérnek kell tekinteni a szó nemes értelmében. Én mérleg vagyok, így mérlegelek. Napokkal később visszajeleztem, hogy köszönettel és nagy tisztelettel elfogadom az invitálást és belépek a Part Asztala társaság Balatoni Asztalának alapítói közé. A meghirdetett avatás 1998 március 28-ára lett megjelölve, akkor éppen a Budapest Boat Show rendezvénye zajlott Budapesten, ahol én, is mint kiállító vettem részt, így a vendégfogadásban és a rendezvény előkészítésében nem tudtam részt venni. De, hogy én is hozzátegyek valamit a dologhoz, meginvitáltam Fa Nándor barátomat és feleségét, hogy jöjjenek el velünk erre a rendezvényre. Köszönő sorai olvashatók a Balatoni Asztal hajónaplójában. A látvány és a fogadtatás rendkívül hangulatos és felemelő volt. A Hotel Helikon fellobogózva, a különterem feldíszítve, az asztalok megterítve. A vendégek ünnepélyessége pedig mélységesen megható volt. Mint kiderült számomra, a vendégek nagy része a Velencei Asztaltól jött, tőlük kaptuk az asztal harangját, örök emlékül. Amikor szólítottak bennünket a sorakozóra szinte azt sem tudtam mi történik velem. Tettem, amire utasítottak. Bekötötték a fejemet egy kendővel, letérdeltem a párnára, amit elém raktak, bekötötték a szememet, aztán jött az avató és a karddal meglapogatta a vállamat, felálltam és fejemre tették a kalapot, majd sorra jöttek a testvérek és köszöntöttek: Isten hozott a testvériségben!!
Nos, ez volt az, ami számomra a jövőt és a hovatartozást meghatározta. Úgy éreztem, hogy tartozom valahová ahol szeretet és barátság vesz körül. Ezután dolgos „hétköznapok” következtek. Az aspiráns idők leteltével újabb testvérek kerültek közénk. Volt, aki csak kevés időt töltött velünk, mint Sépia aki elsőként közülünk 2004-ben elhajózott. Megtanultuk a búcsúzás ceremóniáját, amit azóta sajnos többször kellet ismételnünk. Most legutóbb Justus testvérünket búcsúztattuk. Az Igazi veszteség 2006-ban ért bennünket, amikor rövid, de rapid betegséget követően „Huszár” testvérünk is elhajózott közülünk. Rendkívül fájdalmas esemény volt. A testvérekkel együtt Padua-ban búcsúztunk el tőle ünnepélyes tiszteletadással és megemlékezéssel. Halála előtt még megalapította a Budapesti Asztalt. Nagyon sok barátja, testvére vett részt az alapítási ünnepségen és köszöntek el tőle. A harangot, ami a Budapest Asztal harangja, szintén ő adományozta és a lobogót is ő tervezte meg. Az asztal kapitányi teendőivel engem bízott meg, amit nagy megtiszteltetéssel elfogadtam és 2016-ig teljesítettem is.
Az elhajózottakon kívül sokan kihajóztak a Testvériségből, ami hiba és ez elsősorban a regnáló Testvérek hibája. A két év aspirantúra nagyon komoly dolog. Annak valóságosságát az asztalnak meg kell követelnie. Csak, hogy mennyire fontos ez. Az alapítók közöl, akik heten voltunk ma már csak ketten vagyunk Vitézzel. Huszár elhajózott, a többieket ki kellett hajózni, vagy kihajóztak maguktól. Egyszerűen nem voltak alkalmasak. Elvárták, hogy a Testvériség értük tegyen, de ők semmit sem tettek a Testvériségért. Mert a Testvériség fenntartása munka és feladat. De jellemzően igaz ez azokra a Testvérekre is, akik később, de szintén csak látszólagos Aspirantúrával kerültek be a Testvériségbe. A cél a létszám fenntartása, a működőképesség megőrzése volt. Igen ez is nagyon fontos, csakhogy ezután következik az igazi feladat. A felavatottat valóságos testvérré tenni. Feladatokat adni és elvárni azok végrehajtását. Örvendetes volt, amikor Szilágyi Miki elvállta és a mai napig is életben tartja, működteti a Balatoni Asztalt. Csak őszinte hála lehet az osztályrésze. Nyilvánvaló, hogy több esetben hibával, de ha hiba is, az csakis a megmaradásért és a továbbélésért való tenni akarásról szól. Nagyon szeretném, ha még hosszú ideig töltené be ezt a posztot. Éppen ezért kívánok neki jó erőt, egészséget és türelmet.
Ezzel kívánok minden jelenlévőnek jó egészséget, jó szelet és békés hajózást a következő sok esztendőre.
Testvéri üdvözlettel
El Toro
Oooooooooooorza !!! Előre a szél felé !"